Gondolatok

Kérdések, vélemények, rácsodálkozások a világra.

Címkék

19. (1) age (1) agresszió (1) ágya (1) akarat (1) alkalmazkodás (1) államkassza (1) alzheimer (1) anya (1) apáca (1) átok (1) bal (1) befogadás (1) beilleszkedés (1) blues (1) boldogság (2) bűnözés (1) büntetés (1) bűntudat (1) buss (1) család (1) depresszió (2) depresszív (1) díszítés (1) dollard (1) drog (2) drogambulancia (1) egészség (1) egó (1) együtt (1) élet (1) életrajz (1) elfogadás (3) ellen (2) ellenség (1) ellentét (1) elmélkedés (1) élő (1) előítélet (1) ember (2) emberi dolgaink (1) én (1) épület (1) ér (1) erőszak (1) érték (1) fejlődés (1) félelem (1) felelősségtudat (1) felettes (1) felismerés (1) feloldozás (1) félreértés (1) figyelem (2) figyelmesség (1) frász (1) freud (1) frusztráció (1) genuin (1) gonosz (1) gyász (3) gyerek (1) gyereknevelés (1) győzelem (1) halál (1) halálfélelem (1) hangulat (2) hasonlóság (1) haszon (1) helyettesítő (1) henrik (1) hiedelem (1) hipotézis (1) hit (1) homlokzat (1) humor (1) igazi (1) igazság (1) internalizáció (1) intézkedik (1) intimitás (1) ismerősség (1) játék (1) (2) jobb (1) jövő (1) kálnoky (1) kapcsolat (5) kariatida (1) kiskirály (1) kiút (1) kommunikáció (2) kompromisszum (1) koncz (1) követelmény (2) közelség (1) közös (1) kupola (1) kutatás (2) lászló (1) leary (1) lélek (2) lelkiismeret (1) lezárás (1) lgt (1) lsd (1) magánügy (1) magány (1) major (1) malacrajz (1) másik (2) megcsalás (1) megegyezés (1) mennyit (1) miért (1) mítosz (1) műfordítás (1) működés (1) művészet (1) nagy (1) német (1) néni (1) nevelés (2) new (1) nincs (1) (1) ő (1) önállóság (1) önbizalom (1) önértékelés (1) önértékelési (1) önismeret (3) önmagunk (1) önsorsrontás (2) összeillés (1) párkeresés (1) paródia (1) politika (1) prokrusztész (1) pszichedelikus (1) pszichológia (1) pszichológus (2) rettegés (1) rossz (1) segítség (2) semmi (1) sors (1) spekuláció (1) szabad (1) szabadság (1) szemetelés (1) szenvedés (1) szépség (1) szer (1) szerelem (1) sziszifuszi (1) szocializáció (1) szociálpszichológia (1) szomszéd (1) szorongás (1) szubjektív (1) szülő (1) tananyag (1) tanóra (1) társ (1) teszt (1) timothy (1) timpanon (1) tökéletes (1) török (1) tréfás (1) tünet (1) udvariasság (1) új (1) változás (1) város (1) véglegesség (1) velvet (1) verekedés (1) vezeklés (1) video (1) virtuális (1) weöres (1) win win (1) xix. (1) zárda (1) zavar (2) Címkefelhő

 

Gyakran futok bele ebbe a kérdésbe. Ahogyan nődögél a kölköcském, úgy lesz egyre bonyolultabb kérdés a szocializáció módja.

Nem szeretem a direkt utasításokat, parancsokat. Nem szeretem a fenyegetéseket, az érzelmi zsarolásokat. Kerülöm is, amíg csak eszemen vagyok, elsősorban pozitív eszközökkel igyekszem "dolgozni".

De vannak bizonyos esetek, mikor az anyai szív és a pszichomókus racionalitás egymásnak feszül, és olyankor bizony összezavarodok.

Néha egészen váratlanok a helyzetek - olyankor konfrontálódunk lányommal, mikor nem is várnám.

Néha annyira egyszerűnek tűnik egy-egy ügy, és aztán mégsem az.

Néha meg épp fordítva. Mintha magától oldódna meg a konfliktushelyzet.

 

Most épp roppant büszke vagyok.  

Nem tudom, hogy anyai kvalitásaimnak, vagy pszichóságomnak - bár ez a kettő valószínűleg már rég valami ötvözetet alkot - köszönhetem, hogy lánykámban egyre erősebb a felelősségtudat.

Aki szülő, ismeri az érzést: az értetlenséget, a dühöt, a tehetetlenséget, a félelmet, mikor egy problémára a gyermeke nem az elvárt, kultúrájában megfelelő módon reagál. Sőt.

A hisztik, az üvöltözések, a vádaskodások, a felhánytorgatások, a játszmák.

Persze, mindig kettőn áll.

Azt hiszem, szülőnek lenni tán a világ legbonyolultabb dolga.

Megtalálni az egyensúlyokat a vonzás és taszítás között, a dícséret és feddés között. A lécet mindig az éppen teljesíthető maximumon tartani, sosem alatta, sosem felette.

 

De hadd büszkélkedjek el.

Ma a lányom szívott, mint a torkosborz. Matekból röpdoga. Sajna bedőlt a hülye legendának, miszerint a nők nem érthetnek a matekhoz - és mint mindenki, ragaszkodik gyengéihez is -, így hozta a szőkeliba formát. Elégtelen. :S

Mikor hazaértem, azonnal elújságolta a rossz hírt.

Majd közölte, tisztában van vele, hogy ez nagy hiba volt, ezért meg is bünteti önmagát:

1 hétig nincs számítógépezés.

 

Nos, ezt hívják sikeres internalizációnak.

A felnőtté válás rögös útján egy újabb lépés előre.

...

Azt hiszem, az anya lesz az mégiscsak, amelyik jobban örül... :)

 

Címkék: anya gyereknevelés pszichológus nevelés szocializáció felelősségtudat internalizáció

4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://kokenyvera.blog.hu/api/trackback/id/tr252930298

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Dr. Panasz Muki 2011.05.28. 21:09:32

Jé, azt hittem csak a mi családunkban vannak kezelhetetlen lánygyermekek és tehetetlen anyukák! Ezek szerint nem én vagyok a különlegesen béna, hanem ez valami természetes dolog? És én sem akarok pszichológus lenni a kapcsolataimban, csak saját magam.
Nálunk is az egy hét nincs gépezés megy büntiből.

2011.05.28. 21:09:33

Szegény, megbüntette magát, nem mert már felnőtté válik, hanem, hogy megfeleljen a mama elvárásainak.
Ne engedd.
Az érdemjegy egy tájékoztatás: valamit tudnia kellett volna, amit nem tudott. Ezért nem jár büntetés, minek a bajt még tetézni, inkább azon kell törni a fejünket, hogy lehetne kijavítani, reparálni.
Jó, ha a szülő ilyenkor együtt érez a gyerekkel. Ha a gyerek kudarcnak érzi, na, az már felnőtt dolog.
Ne büntess, és ne engedd, hogy magát büntesse, inkább biztasd, hogy sikerülni fog, hogy úgy látod képes rá, vagy ha úgy látod, hogy nem képes egyedül, segíts neki.
Ha jó a jegy, lehet neki együtt örülni, de nem jutalmazni. Hisz nem neked tanul, nem neked hoz rossz jegyet, jó jegyet. Ez az ő sikere, és az ő kudarca. Fel kell dolgozni, de magunkat nem büntethetjük meg, és ne is jutalmazzuk.
Sok későbbi zavart megelőzünk ezzel.

Kökény Vera 2011.05.28. 22:06:39

@Panasz Muki:

Csodák nincsenek, s a pszichológusok sem mindentudóak. A kamasz meg - az kamasz. Ízig-vérig. Mi meg próbáljuk túlélni a megrázkódtatásokat. :)

Kökény Vera 2011.05.28. 22:10:17

@Frengi:

Nos, a büntetést maga választotta. Miért ne engedném?
És persze azt is tudom, miért volt oly sürgős a büntetés megválasztása: nem akarta, hogy esetleg felmerüljön bennem, hogy esetleg tanulásra kényszerítem hétvégén, ahelyett, hogy elengedném a rég várt buliba.
Színjáték ez. :)
süti beállítások módosítása