Gondolatok

Kérdések, vélemények, rácsodálkozások a világra.

Címkék

19. (1) age (1) agresszió (1) ágya (1) akarat (1) alkalmazkodás (1) államkassza (1) alzheimer (1) anya (1) apáca (1) átok (1) bal (1) befogadás (1) beilleszkedés (1) blues (1) boldogság (2) bűnözés (1) büntetés (1) bűntudat (1) buss (1) család (1) depresszió (2) depresszív (1) díszítés (1) dollard (1) drog (2) drogambulancia (1) egészség (1) egó (1) együtt (1) élet (1) életrajz (1) elfogadás (3) ellen (2) ellenség (1) ellentét (1) elmélkedés (1) élő (1) előítélet (1) ember (2) emberi dolgaink (1) én (1) épület (1) ér (1) erőszak (1) érték (1) fejlődés (1) félelem (1) felelősségtudat (1) felettes (1) felismerés (1) feloldozás (1) félreértés (1) figyelem (2) figyelmesség (1) frász (1) freud (1) frusztráció (1) genuin (1) gonosz (1) gyász (3) gyerek (1) gyereknevelés (1) győzelem (1) halál (1) halálfélelem (1) hangulat (2) hasonlóság (1) haszon (1) helyettesítő (1) henrik (1) hiedelem (1) hipotézis (1) hit (1) homlokzat (1) humor (1) igazi (1) igazság (1) internalizáció (1) intézkedik (1) intimitás (1) ismerősség (1) játék (1) (2) jobb (1) jövő (1) kálnoky (1) kapcsolat (5) kariatida (1) kiskirály (1) kiút (1) kommunikáció (2) kompromisszum (1) koncz (1) követelmény (2) közelség (1) közös (1) kupola (1) kutatás (2) lászló (1) leary (1) lélek (2) lelkiismeret (1) lezárás (1) lgt (1) lsd (1) magánügy (1) magány (1) major (1) malacrajz (1) másik (2) megcsalás (1) megegyezés (1) mennyit (1) miért (1) mítosz (1) műfordítás (1) működés (1) művészet (1) nagy (1) német (1) néni (1) nevelés (2) new (1) nincs (1) (1) ő (1) önállóság (1) önbizalom (1) önértékelés (1) önértékelési (1) önismeret (3) önmagunk (1) önsorsrontás (2) összeillés (1) párkeresés (1) paródia (1) politika (1) prokrusztész (1) pszichedelikus (1) pszichológia (1) pszichológus (2) rettegés (1) rossz (1) segítség (2) semmi (1) sors (1) spekuláció (1) szabad (1) szabadság (1) szemetelés (1) szenvedés (1) szépség (1) szer (1) szerelem (1) sziszifuszi (1) szocializáció (1) szociálpszichológia (1) szomszéd (1) szorongás (1) szubjektív (1) szülő (1) tananyag (1) tanóra (1) társ (1) teszt (1) timothy (1) timpanon (1) tökéletes (1) török (1) tréfás (1) tünet (1) udvariasság (1) új (1) változás (1) város (1) véglegesség (1) velvet (1) verekedés (1) vezeklés (1) video (1) virtuális (1) weöres (1) win win (1) xix. (1) zárda (1) zavar (2) Címkefelhő

 

Közel hajolsz a tükörhöz. Igen. Egy apró foltocska. Nyilván a múlt heti pattanás hűlthelyén. Fene. Automatikus már a mozdulat az alapozóért. Aztán szemhéjpúder, tus, spirál. Kontúr, rúzs. Majd az ellenőrzés.

Hm. Nem elég jó.

Már megint. Valahogy… nem az igazi. Sokáig babrálsz a hajaddal. Két tükörrel ellenőrzöd az eredményt, mint mindig. Csalódott morranással dobod le a tükröket.

A haj. Igen. Ilyen rossz frizurával nem is lehet! – Fodrász. Futtában hörpölöd fel a reggeli kávéd, és már a liftben állsz, mikor hívod a fodrászod.

 

Kiköpöd a fogkrémet, megtörlöd az arcod és felpillantasz. Ezek a reggelek… Igen. Karikák a szemek alatt. Ila is tök béna volt. Hát hogy áll ez a haj? De majd mindjárt. Alapozó, púder, tus, spirál, kontúr, rúzs. Hosszadalmas fésülködésbe bonyolódsz.

Nincs elégedett mosoly. Rondának érzed magad. Nyúzottnak. Öregnek. Talán másik szemránckrémet kellene használnod. Aggódva nézegeted a szemeid, melyek alatt az apró hajszálrepedések mélytengeri árkoknak látszanak – Újra eszedbe jut, hogy állítólag a festék nagyítja fel őket. Ismét elmélázol a sminktetováláson. Kávé. Lift. Telefon a kozmetikusnak.

 

Még mindig kiráz a hideg, ha eszedbe jut a többórás szenvedés a kozmetikus, Rituska székében. Sokáig löbbölöd arcodat hidegvízzel. Állítólag ez jót tesz a vérkeringésnek is. Kritikusan szemléled a szemhéjad, szemöldököd. Valahogy nem olyan. Nem olyan, ahogyan elképzelted. Amilyennek lennie kellene. Ezek a szemek még mindig kifejezéstelenek, üvegesek. Hát hol a csillanás? Az igézet? Pedig ma randid van. Különösen jól kell kinézned. Az alapozóból most jut a mélyen kivágott, vadiúj pulcsi által láttatott dekoltázsodra is.

Hm. Lehetnének kerekebbek azok a halmok.

A modellen valahogy másképp mutatott ez a pulóver. Szexibben. És a melltartó is. Méghogy super-push-up! Egyáltalán nem lett tőle vonzó dombság a melled. Marinak persze könnyű. Kifizette a pasija a mellnagyobbítást. De neked meddig kéne gyűjtened?! …. Azért meg fogod kérdezni, mibe fáj pár plusz centicske. Kávé. Lift. Telefon Marinak.

 

Elgondolkodva sikálod a fogad. Már rég kicsorgott a szából az összes fogkrém, de csak arra rezzensz fel, mikor a lábujjadra is cseppen. A tükörképed bámulod. Hát persze, hogy nem jött össze. Ronda vagy. A hajad fénytelen gubanc, a szemeid csipás savók, szád cserepes, mellette a Mariana-árok fut az álladig. Melleid kicsik, és igen, határozottan össze tudod csippenteni a hasadon a bőrt. Kövér vagy.

Nem Bence sült fel az éjjel, hanem te. Nem vagy jó nő. Ez az igazság.

Rossz nő vagy. Visszataszító.

Bence nem volt részeg, csak úgy csinált, hogy ne kelljen hozzád érnie. Még szerencse, hogy a kudarc után azonnal elrohant, mert most nem tudnál a szemébe nézni. Ő egy fontos ember. Jóképű, sikeres, vagyonos. Persze, hogy nem egy bányarém kell neki. Igenis joga van megválogatni, hogy kivel hajlandó mutatkozni. Ezt a pár napot vedd ajándéknak. Lehetőségnek, amit elszalasztottál.

Fáradtan és kétségbeesetten simítod végig arcodat, nyakadat, melleidet. Olyan közel hajolsz a tükörhöz és olyan elmélyülten, hogy megriadsz, mikor orrod hozzákoccan.

Elég! Legyen elég! Most. Most akarod a jó életet. Az igazi kapcsolatot. Nincs tovább középszerűség. Megcsinálod. Meg fogod mutatni, mit érsz. Ki vagy te. Nincs pénz rá? Sebaj. Lesz. Erre vannak a hitelek, nem? És akkor már legyen tényleg tökéletes. Mellek, fenék, has, comb. Nyak is! És igen, azok a karikák meg árkok is a szemkörnyéken. Dacosan villan a szemed, és kávé nélkül viharzol el a munkába. A liftben a plasztikai sebészt hívod.

 

Közel hajolsz a tükörhöz. Igen. Egy apró foltocska. Nyilván a múlt heti pattanás hűlthelyén. Fene. Automatikus már a mozdulat az alapozóért. Aztán szemhéjpúder, tus, spirál. Kontúr, rúzs. Majd az ellenőrzés.

Hm. Nem elég jó.

Már megint. Valahogy… nem az igazi. Sokáig babrálsz a hajaddal. Két tükörrel ellenőrzöd az eredményt, mint mindig… Hm. Hát hiába... Minden hiába volt. Az a rengeteg pénz... A rengeteg kín…

Lassan teszed le a tükröket. Sokáig állsz, tűnödve, farkasszemet nézve önmagaddal.

 

Ez talán az utolsó pillanat.

Talán ha most megrázod a fejed, ha hátralépsz, ha elrohansz, ha újabb pótcselekvést eszelsz ki, nem lesz több esélyed.

Mit kergetsz, mondd?

 

Tudod, nincs másik nő.

Csak az az egy, ott, szemben a tükörben.

 

Befelé nézz.

Ott mit látsz?

Ha nem ismered, nem baj.

Érdekel-e, akarod-e ismerni – ez a lényeg.

 

Vegyél egy nagy levegőt, beszélgessetek el.

 

 

 

Címkék: nincs önismeret önbizalom másik zavar önértékelési

4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://kokenyvera.blog.hu/api/trackback/id/tr222930354

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

barmusz 2011.05.29. 00:14:48

Huh... Nagyon jó!
Kicsit megborzongtam tőle férfiként is.
:-)

Kökény Vera 2011.05.29. 00:31:16

@barmusz:

Köszönöm.

A borzongás érthető: hiszen nincsen másik férfi sem.

barmusz 2011.05.29. 12:09:50

@Kökény Vera:

Szia Vera!

(Lehet, kicsit neveletlen vagyok, legalább a legelső hozzászólásban írhattam volna megszólítást...)

Témához visszatérve: olyan harminc körül lehettem, mikor kezdtem elbizonytalanodni, nem találtam a helyem az életben. Kicsit magamba néztem és egy elég ismeretlen figura bámult vissza: mit akarsz öcsi.
Elolvasgattam jó néhány önismerettel és hétköznapi pszichológiával foglalkozó könyvet, amitől pszichológus nem lettem természetesen, de megtanultam alapvető dolgokat és megtanultam felismerni a különböző élethelyzetekben rejlő csapdákat. Azóta bámulatosan nyugodt lett az életünk, család szinten is. Nagyon megérte!
Persze semmi öndiagnózis meg ilyesmi, erre szerencsére elég hamar rájöttem, éppen elég volt az, hogy elfogyott a miértek és legfőképpen a hogyanok egy jó része.

Most már egészen jól érzem magam a bőrömben. Megszűnt az állandó stressz, a gyomorgörcsök, a folyamatos megfelelni akarás, meg ilyenek.

Néha elgondolkozom, hogy milyen jó lett volna ha tíz évvel előbb jut eszembe ez az egész, de végül is így is nagyon jó, meg a múlton nem sírunk, mert az úgysem változtat semmin.

További jó hétvégét!
barmusz

Kökény Vera 2011.05.29. 18:31:34

@barmusz:

Csak gratulálni tudok. Lám, ha mindenkinek ilyen ügyesen sikerülne kitalálnia magát, ránk nem is lenne szükség. :)
süti beállítások módosítása