Gondolatok

Leary nem szokványos, semmilyen értelemben. Ellentmondásos kép rajzolódik ki róla mint magánember és mint tudományos kutató egyaránt. Halála még túl közeli, így nem jósolhatjuk biztosra, hogy neve bekerül a legnagyobbak közé az utókor emlékezetében, de máris vannak erre utaló jelek.

 Timothy Francis Leary 1920 október 22-én született az Amerikai Egyesült Államokban, ír bevándorló apa egyetlen gyermekeként. Három főiskolán is tanult: először egy vallási (Holy Cross), majd katonai (West Point) intézménybe járt, majd 1943 megszerezte a BA fokozatot pszichológiából az Alabamai Egyetemen – bár erről ellentmondásosak az információk: állítólag tanulási nehézségei voltak, így végül a BA-t az amerikai hadsereg őrmestereként tette le, az Egészségügyi Hadtestnél.

1946-ban a washingtoni State-en szerezte meg az MA fokozatot, majd 1950-ben a californiai Berkeley-en a PhD-t. Disszertációjának címe "The Social Dimensions of Personality: Group Structure and Process." (A személyiség szociális dimenziói: felépítés és működés). Kutatott a Berkeley-n és tanított a Harvardon. Tudományos munkásságában arra fókuszált, hogy az interperszonális folyamatok hogyan használhatóak a személyiség-típusok illetve a személyiség zavarok felismerésére.

Leary tudományos karrierje tehát ígéretesen kezdődött. Első, The Interpersonal Diagnosis of Personality címet viselő pszichológiai szakkönyve (1957) elnyerte az Amerikai Pszichológiai Társaságtól az év könyve kitüntetést, és a benne leírtakat ma is széles körben alkalmazzák a klinikai pszichológia területén, többek között az MMPI diagnosztikus kategoriáihoz is felhasználták eredményeit. Nevéhez köthető a csoport-terápia ötlete. A továbbiakban kivonatosan ismertetem személyiségelméletét.

A személyiség szerkezetét 16 alaptémára építette fel. Ezek a következőek:

A- Vezető, irányító

B- Öntörvényű, nárcisztikus

C- Versengő, kizsálmányoló

D- Büntető, ellenséges

E- agresszív, szadisztikus

F- Lázadó, nonkonformista

G- Bizalmatlan, kétkedő

H- Önbüntető, mazohisztikus

I- Gyenge, önalávető

J- Könnyen irányítható

K- Függő, ragaszkodó

L- Kooperatív

M- Szeretetteljes

N- Gondoskodó

O- Nagylelkű

P- Sikeres, csodálatot keltő

A témákat egy kördiagramon helyeze el, melynek tengelyei a Szeretet-Gyűlölet és a Dominancia-Szubmisszió dimenziók. (1. ábra)

Az alaptémák párosításával 8 személyiségtípust határozott meg, melyeknek leírta a normális, szociális interakciókban kívánatos működésformáját, illetve a patológiás változatát.

Minden egyes személyiségtípushoz társított egy szabvány-patológiát is. Elméletében itt nem állt meg, mert érdekelték a terápiás módszerek is, melyekkel a különböző személyiségzavarok gyógyíthatóak. Leary úgy vélte, hogy a személyészlelésnek és a későbbi terápiának öt szintet kell végigjárnia ahhoz, hogy sikeres legyen.

A szintek a következőek:

I. Nyílt kommunikáció szintje

Ennek segítségével az objektív selfet tárhatjuk fel, azaz meghatározhatjuk, hogy milyennek is látszik a személy megjelenése, gesztusai, kommunikációs stílusa alapján. Mivel nem akaratlagos, hanem reflexes, ezért erősen ellenáll a változtatásoknak.

II. Tudatos önjellemzés szintje

Ezzel arról kapunk információt, hogy a személy milyen képet akar festeni magáról mások felé, Jung kifejezésével élve, milyen a „personája”, és bepillantást nyerhetünk a szubjektív világába (selfjébe). Az interperszonális stílus erősen torzíthatja.

III. Egyéni szimbólum-alkotás szintje

Ezen a szinten a tudatelőttes tárul fel előttünk – azok a módok, ahogyan a tapasztalatait szervezi, összekapcsolja. A belső feszültségekre adott reakciókat hordozza. Fantáziákban, álmokban nyilvánul meg.

IV. Ki nem fejezett tudattalan szintje

Ez a szint állítja a legnehezebb feladat elé a terapeutát, hiszen a tudattalan feltárásánál rengeteg nehézségbe-ellenállásba ütközhetünk. Ezen a szinten ismerkedhetünk meg a személy valódi mozgatórugóival. Elhárításokban, szelektív felejtésekben érhetjük tetten.

V. Értékek szintje

E szint feltérképezésének hozadéka a személy ideális selfjéről való ismeret. Értékeiben ítéleteit, attitűdjeit, preferenciáit, céljait hordozza, s annak a képét, hogy milyen is szeretne ő lenni. A társadalmi elvárások identifikációja.

Variabilitási szinteknek nevezi a szintek közötti diszkrepanciákat. Ezek az eltérések szintpáronként más jelentést hordoznak, más megoldandó problémára figyelmeztetnek.

I.-II. önáltatás

II.-V. önértékelés

I.-V. önmegvalósultság

II.-III. elfojtás

Személyiségmodelljét átitatja saját személyisége. Az, hogy mennyire fontosnak tartja a személyes kommunikációkat, az emberek közötti kapcsolatot, hogy külön figyelmet fordít az önmegvalósítási problémára, előrevetíti életének kalandos alakulását.

Mai szemmel természetesen meghökkentő, amilyen vehemenciával kiállt a jogáért, hogy drogozhasson, illetve hogy tudatmódosító szereket használjon fel terápiás célra, de a 60-70-es években ez nem is volt példa nélkül való.

Leary öntörvényű, fékezhetetlen személyiség volt, aki a megfelelő időben és megfelelő helyen született ahhoz, hogy elméleteire és fantazmagóriáira a világ kíváncsi legyen. Egyben az is valószínű, hogy ha nem csöppen bele a New Age gyakran zavaros világába, akkor talán más irányból próbálta volna megközelíteni a tudattalan feltárását, és nem épp az akkoriban roppant népszerű és törvényileg még szabályozatlan drog-használatot választotta volna erre a célra.

1955-ben első felesége öngyilkosságot követett el – két gyermekük maradt rá. Nem hiszem, hogy túlzás lenne az a feltételezés, hogy könyve és későbbi életútja ennek az eseménynek a feldolgozása is egyben. Ez a tragédia, illetve az azokról az időkről írott önvallomása – „úgy működtem akkoriban, mint bármely középosztálybeli-liberális-intellektuális robot” - előrevetítette az életében hamarosan bekövetkező fordulatot.

Leary munkásságában ez a személyiségelmélet volt az egyetlen, melyet az akadémikus pszichológia elfogad mint tudományos eredményt. A továbbiakban Leary ugyanis jócskán elkanyarodott a mainstream pszichológiától, és egyre veszélyesebb kiruccanásokat tett a parapszichológia, az ezotéria világába – mígnem már nem volt számára visszaút a valódi tudományos életbe, így ott is rekedt.

1960-ban egy mexikói vakáció során – mely helyszín választása eleve nem is volt véletlen - megismerkedett a hallucinogén Psylocibe gombával, amelyet egy helyi sámántól kapott. 1965-ben úgy nyilatkozott, hogy „többet tanultam az agyamról és lehetőségeiről, sőt, a pszichológiáról abban az öt órában, míg a gomba hatása alatt voltam, mintha 50 évet töltöttem volna pszichológiai kutatással” ["learned more about... (his) brain and its possibilities... (and) more about psychology in the five hours after taking these mushrooms than... (he) had in the preceding fifteen years of studying doing (sic) research in psychology" (Ram Dass & Fierce Grace, 2001)].

Az élmény hatására tanszékén különböző hallucinogén drogokkal kezdett kísérletezni, először psylocibinnel, peyote-tal és meszkalinnal, később LSD-vel is.

Vallotta, hogy a pszichedelikus drogok (főleg az LSD) példátlanul jótékonyan képesek megváltoztatni a viselkedést, amennyiben pszichológusi felügyelettel, megfelelő adagolásban szedik. Általánosságban a kísérleti alanyainak 75%-a számolt be valamiféle misztikus, spirituális élményről a „trip”-je alatt, melynek hatására élete gyökeres fordulatot vett. Hosszútávon az alkoholizmus elleni klinikai használat, illetve a bűnözői életmód megváltoztatásának víziója lebegett Leary szeme előtt mint kutatási végcél. A Concord Prison kísérletben, melyben ő és lelkes asszisztensei a raboknak psylocibint adva vezették végig őket hallucinációikon, határozottan mutatkoztak is bíztató jelek, mert utókövetése szerint az akkor kezeltek 80%-a felhagyott későbbiekben a bűnözői életmóddal. Az adatok mégis bizonytalanok, mert kísérletét rengeteg metodológiai kritikai is érte.

Kísérletei hamarosan hírhedtté váltak, miután az ellenkultúra olyan prominensei, mint Aldous Huxley, Arthur Koestler és Allen Ginsberg is részt vettek a szeánszokon. Ugyanezek a nevek bukkannak fel, ha a kilencvenes évek New Age kultuszait tanulmányozzuk az interneten. Leary a hallucinogének által kiváltott misztikus élményt tanulmányozva gyakorlatilag korlátlan mennyiségben osztogatta a drogot, és egyre vadabbakat nyilatkozott. Ezzel tudományos karrierjét tulajdonképpen felcserélte előbb a hallucinogén drogok - majd későbbiekben a virtuális valóság - kínálta világmegváltás prófétájának szerepére.

A tudományos világ nem nézte jó szemmel munkásságát, ráadásul a rendőrség is felfigyelt a kutatásaira. Ugyanis mivel magas követelményeket támasztott az azokban való részvétel feltételeként, így a rengeteg önkéntes többségét elutasította. (Idevág egy a drogok legalizációját elérni kívánók által sokszor hangoztatott kijelentése: Az anyag nem minden agynak való – csak az egészséges, boldog, jelentékeny, reményteljes, humoros, gyors gondolkodású keresheti az ilyen élményeket. Ez az elitizmus teljesen self-függő. Kérlek, tartózkodj tőle, hacsak nincs nagy önbizalmad, nem vagy öntörvényű és igényes. / "Acid is not for every brain - only the healthy, happy, wholesome, handsome, hopeful, humorous, high-velocity should seek these experiences. This elitism is totally self-determined. Unless you are self-confident, self-directed, self-selected, please abstain."- St. Timothy) Ezen önkéntesek persze leggyakrabban masszív drogosok voltak, akik ha így nem is jutottak szerhez, egyre nagyobb számban lebzseltek az egyetem környékén, mely terület hamar a drogkereskedelem egyik helyi központjává vált. Leary mindeközben oly mértékben belefeledkezett kísérleteibe, hogy elhanyagolta kurzusait. Az így kialakult állapot tehát több szempontból is tarthatatlanná vált az egyetem számára.

A Harvard Egyetemről való eltávolítása után (1963) a pszichedelikus mozgalom élére állt. Néhány hívével együtt egy bérelt birtokon folytatták a kutatásokat. Új pogányságot hirdetett, a jövőből idevetődött antropológusként tekintett önmagára, az életet mint művészetet próbálta megfogni. Híres szlogene, a "turn on, tune in, drop out" (kb. drogozz be, hangolódj rá, hagyd abba) a polgári társadalom elvárásait elutasító és a korlátlan szabadságeszményt hallucinogén szerek által kiváltott miszticizmussal kombináló hippi-kommunák jelszavává vált.

Mexikóban pszichedelikus kutatóközpontot alapított, de a hatóságok hamar kiutasították.

1965-ös indiai útja során áttért a hindu vallásra, hazatérve a BBC kamerájába mondta hogy "tizenöt éven belül ez egy LSD ország lesz, és a Legfelsőbb Bíróság marihuánát fog szívni".

1966-ban megalapította a Spirituális Felfedezés Ligát (League for Spiritual Discovery), melynek lényegét vallásként állította be, és szentségeként az LSD-t jelölte meg. Ugyanekkor a kormány betiltotta az LSD-t, és valamennyi ezzel a szerrel kísérleteket folytató vizsgálatot lezáratatott. Leary tevékenysége ettől kezdve illegálisnak számított.

A 60-as évek végén kidolgozta a tudat körmodelljét (circuit model of consciousness), melyben kifejtette, hogy az emberi agy/idegrendszer 7 körből áll, melyek – aktivált állapotban – 7 tudatossági szintért felelnek. Később kibővítette elméletét egy nyolcadik körrel is. Az első 4 kör az úgynevezett lárva-állapotot (larval) tükrözi, melyben mint földhözragadtak élhetünk csak, a felsőbb 4 kör már a csillag-állapothoz (stellar) tartozik, ezek már “földönkívüli” élményszintek. Evolúciósan vagyunk arra kódolva, hogy az életünk során alapértelmezésben megadatott első négy szintet minden erőnkkel megpróbáljuk túlhaladni, elérni a lehető legmagasabb szintű tudatállapotot. Úgy vélte, hogy a tudatosság kiterjedése vonja majd magával a technikai fejlődést, és emeli magasabb síkra a szociális interakciókat is. Azt is állította, hogy e célok elérése érdekében a tudatmodosító szerek használata igenis elfogadható, sőt, kifejezetten kívánatos, mert – bár hasznosnak találta a jógát és a meditációt is - segítségükkel gyorsabban lehet eljutni magasabb szintre. Hírdette, hogy az ötödik szint funkciója egyenesen az, hogy alkalmassá tegye az embert az alacsony gravitációs, illetve az abszolút nulla fok hőmérsékletű élettérben való létre.

1970-ben 37 évi börtönbüntetésre ítélte egy kaliforniai bíróság kábítószercsempészetért. A börtönből még ebben az évben megszökött.

Európában kalandozott, majd Svájcban találkozott Dr. Albert Hoffmannal, az LSD felfedezőjével. Svájcból Afganisztánba ment, de a CIA Kabulban elfogta. Annak érdekében, hogy elkerülje a rá kiszabott 95 év halmazati börtönbüntetést, együttműködött az FBI-jal, és információt szolgáltatott ismert radikális baloldali csoportokról, így 1975-ben amnesztiát kapott.

A nyolvanas évek Hollywoodjának népszerű alakjá vált. Elsősorban élménydús előélete és karakteres személyisége nyűgözte le a filmes világot. Előadásaival turnézott, ismert és gazdag emberé vált. Mindeközben továbbra is szerhasználó volt, csak immár nem népszerűsítette azt. A Föld kipusztulását természetes folyamatnak tartotta, a környezetvédelem szerinte nevetséges, az igazi megoldás az űr meghódítása, melyre ő maga is komolyan készült. Míg a börtönben futurisztikus műveket írt az űrkolonizációról, valamint exo-pszichológiával, keleti filozófiákkal, spirituális transzcendenciával, okkult tudományokkal foglalkozott, szabadulása után egyre inkább a számítógépek világa felé fordult az érdeklődése. Programokat írt, és a virtuális valóságról, a "cyberspace"-ről esszézett. Véleménye szerint az internet a 90-es évek LSD-je.

1989-ben egy újabb tragédia árnyékolta be életét: legidősebb lánya hosszas pszichiártiai kezelés után öngyilkosságot követett el (épp mint korábban anyja tette).

Learry az alternatív kultúra emblematikus figurája volt. A hatvanas években többek között William S. Burroughs-zal, John Lennon-nal, Jimmy Hendrix-szel, a kilencvenesekben William Gibson-nal (a Neuromancer című cyberpunk biblia szerzője), és J. P. Barlow-val (az Electronic Frontiers Foundation, az elektronikus polgárjogokért küzdő civil szervezet egyik alapítója) dolgozott együtt.

Majd két tucat könyve és számtalan cikke jelent meg. A hatvanas éveket a Flashbacks-ben (1983) összegezi, a kibernetikus világ metafizikájáról a Chaos & Cyberculture-ben (1994) értekezik. Összesen 5 feleséget “fogyasztott el” élete során.

Filozófiai munkái rendkívül népszerűek az Interneten, ahová, tudatosan készülve a fizikai halálra, maga is felköltözött: virtuális birodalma a http://leary.com/ címen található.

Leary utolsó könyvében a meghalás művészetével foglalkozik, és a halált mint egy újabb érdekes kihívást kezeli. Utolsó akarata is minimum szokatlan, ahogyan egész pályája nem hétköznapi: 1996 május 31-én bekövetkező halála után hamvait az űrbe temetik.

Felhasznált irodalom

Nagybányai Nagy O.: Pszichodiagnosztika II. előadás. ELTE-PPK

http://en.wikipedia.org/wiki/Timothy_Leary

http://leary.com/

http://deoxy.org/leary/htm

http://futurehi.net/docs/8circuit.html

http://www.csp.org/chrestomathy/timothy_leary.html

Ram Dass [eredeti nevén Richard Alpert] és Fierce Grace (2001): Zeitgeist Video

Leary művei

The Dimensions of Intelligence (M.S. thesis, Washington State University, 1946)

• The Social Dimensions of Personality (Ph.D. thesis, University of California, 1950)

• The Interpersonal Diagnosis of Personality. Leary, Timothy. 1957.
• The Psychedelic Experience: A Manual Based on the Tibetan Book of the Dead. Leary, Timothy and Metzner, Ralph, Alpert, Richard, Karma-Glin-Pa Bar Do Thos Grol. 1964. (ISBN 0-8065-1652-6)
• Psychedelic Prayers & Other Meditations. Leary, Timothy. 1966. (ISBN 0-914171-84-4)
• Start Your Own Religion. Leary, Timothy. 1967. (ISBN 1-57951-073-6)
• The Politics of Ecstasy. Leary, Timothy. 1968. (ISBN 0-914171-33-X)
• High Priest. Leary, Timothy. 1968. (ISBN 0-914171-80-1)
• Confessions of a Hope Fiend. Leary, Timothy. 1973.
• Mystery, magic & miracle: Religion in a post-Aquarian age, (A Spectrum book). Heenan, Edward F. and Jack Fritscher, Timothy Leary. 1973. Prentice-Hall. (ISBN 0-13-609032-X)
• What Does WoMan Want?: Adventures Along the Schwartzchild Radius. Leary, Timothy. 1976. Describes techniques of "Hedonic Engineering" (Leary's name for tantric sex).
• The Periodic Table of Evolution. Leary, Timothy. 1977
• Exo-Psychology: A Manual on The Use of the Nervous System According to the Instructions of the Manufacturers. Leary, Timothy. 1977. Starseed/Peace Press.
• Changing My Mind Among Others. Leary, Timothy. 1982. Prentice Hall Trade. (ISBN 0-13-127829-0)
• Flashbacks. Leary, Timothy. 1983. Tarcher. (ISBN 0-87477-177-3)
• Flashbacks. Leary, Timothy. 1983. (ISBN 0-87477-497-7)
• What Does Woman Want. Leary, Timothy. 1987. New Falcon Publications. (ISBN 0-941404-62-5)
• Info-Psychology. Leary, Timothy. 1987. (ISBN 1-56184-105-6)
• Info-Psychology: A Revision of Exo-Psychology. Leary, Timothy. 1988. Falcon Pr. (ISBN 0-941404-60-9)
• Change Your Brain. Leary, Timothy. 1988. (ISBN 1-57951-017-5)
• Your Brain is God. Leary, Timothy. 1988. (ISBN 1-57951-052-3)
• Game of Life. Leary, Timothy. 1989. New Falcon Publications. (ISBN 0-941404-64-1). (Original Edition Published in 1977)
• Uncommon Quotes: Timothy Leary. Leary, Timothy. Audio tape. 1990. Pub Group West. (ISBN 0-929856-01-5)
• Chaos and Cyber Culture. Leary, Timothy and Michael Horowitz, Vicki Marshall. 1994. Ronin Publishing. (ISBN 0-914171-77-1)
• HR GIGER ARh+. Giger, H. R. (foreword). 1994. Benedikt Taschen Verlag. (ISBN 3-8228-9642-X)
• Surfing the Conscious Nets: A Graphic Novel. Leary, Timothy and Robert Williams. 1995. Last Gasp. (ISBN 0-86719-410-3)
• The Lost Beatles Interviews Leary, Timothy (Afterword) and Geoffrey Giuliano, Brenda Giuliano. 1996. Plume. (ISBN 0-452-27025-1)
• Intelligence Agents. Leary, Timothy. 1996. Ronin Publishing. (ISBN 1-56184-038-6)
• Concrete & Buckshot: William S. Burroughs Paintings. Leary, Timothy and Benjamin Weissman. 1996. Smart Art Press. (ISBN 1-889195-01-4)
• Design for Dying. Leary, Timothy, with Sirius, R. U. 1997. HarperCollins Publishers Inc. ISBN 0-06-018700-X (cloth); ISBN 0-06-092866-2 (pbk.); ISBN 0-06-018250-4 (intl).
• El Trip de La Muerte. Leary, Timothy. 1998. Editorial Kairos. SPANISH. (ISBN 84-7245-408-8)
• The Delicious Grace of Moving One's Hand: The Collected Sex Writings Leary, Timothy. 1999. Thunder's Mouth Press. (ISBN 1-56025-181-6)
• Turn On, Tune In, Drop Out. Leary, Timothy. 1999. Ronin Publishing. (ISBN 1-57951-009-4)
• Politics of Self-Determination (Self-Mastery Series). Leary, Timothy. 2001. Ronin Publishing. (ISBN 1-57951-015-9)
• The Politics of Psychopharmacology. Leary, Timothy. 2001. Ronin Publishing. (ISBN 1-57951-056-6)
• Musings on Human Metamorphoses. Leary, Timothy. 2002. Ronin Publishing. (ISBN 1-57951-058-2)
• Evolutionary Agents. Leary, Timothy and Beverly A. Potter. 2004. Ronin Publishing. (ISBN 1-57951-064-7)
• Interpersonal Diagnosis of Personality: A Functional Theory and Methodology for Personality Evaluation. Leary, Timothy. 2004. Resource Publications. (ISBN 1-59244-776-7) (Original Edition Published in 1957)

• L.S.D. (1966)
• Turn On, Tune In, Drop Out (The Original Motion Picture Soundtrack) (1967)
• You Can Be Anyone This Time Around (1970)
• Flashbacks (1983)
• The Inner Frontier with Robert Anton Wilson (1989)
• From Psychedelics to Cybernetics (1989)
• Origins of Dance (1990)
• How to Operate Your Brain (1992)
• Right to Fly (1996)
• Beyond Life With Timothy Leary (1996)
• Timothy Leary Live at Starwood (2001) recorded in 1991 ISBN 1-59157-002-6
• Timothy Leary: A Cheerleader for Change (2001) ACE/Llewellyn Collection - Recorded in 1985 ISBN 1-59157-004-2
• The Psychedelic Experience: A Manual Based on Tibetan Book of the Dead (with Richard Alpert & Ralph Metzner) (2003)